Kettes számú próba.

Azt hiszem az első jól sikerült.  Nézzük a másodikat.

Narancssárga virág 

piros betűk

Internet és közösségi oldalak nélkül ma már elképzelhetetlen az életünk – különösen mióta az okostelefonok, tabletek és egyéb hordozható készülékek lehetővé teszik, hogy bárhol, bármikor csatlakozzunk az online világba.

A közösségi oldalak alapvetően jók és hasznosak. Segítenek a kapcsolattartásban, régi barátok felkutatásában, ismerkedésben, közösségépítésben, programok szervezésében. Híreket olvashatunk rajtuk, elmondhatjuk a véleményünket, találunk rajtuk játékokat, teszteket, eltölthetjük a szabadidőnket velük. Népszerűsíthetjük cégünket, termékünket, és önkifejezésünk eszköze is lehet.

Ugyanakkor mint mindennek, ennek is megvannak a veszélyei, hátrányai. Visszaélhetnek adatainkkal, rengeteg időt pazarlunk el, függőség is kialakulhat. Különösen a fiatalabb generáció esetében személyiségtorzulást is okozhat, előfordulhat, hogy zaklatják egymást a gyerekek, hazudnak, sőt elvesztik a kapcsolatot a valósággal.  

Összességében véleményem szerint itt is a mértékletességen van a hangsúly, felelősen kell használni ezeket az oldalakat és akkor nagy hasznunkra lehetnek

A kedvenc előadóm bejegyzésben nem egy zenészt, vagy együttest szeretnék megemlíteni, hanem egy színművészt: Kern Andrást, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművészt, rendezőt, írót, énekest, humoristát.

Budapesten született 1948-ban. Bár már 10 évesen szerepelt a Kaland az Állatkertben című rövid játékfilmben, az 1962-es Ki mit tud?-on tűnt fel igazán paródia-számával. Három évvel később, 17 évesen a Mi lesz? című amatőr filmjével elnyerte a XIII. Országos Amatőrfilm Fesztivál fődíját. 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd a Vígszínházhoz szerződött, melynek azóta is tagja. Nemzedéke egyik legtöbbet foglalkoztatott, legnépszerűbb művésze: kiemelkedő színházi alakításai közel 100 filmben és tévéjátékban szerepelt, szinkronhangját az egész ország ismeri, sikeres film- és színházi rendező. Négy hanglemeze jelent meg, és rendszeresen szerepel a rádióban is, ír és fellép többek közt a Rádiókabaréban. 1976-ban Hegedűs Gyula-emlékgyűrűt, 1978-ban Jászai Mari-díjat, 1988-ban Ajtay Andor-emlékdíjat, 1989-ben Érdemes Művész kitüntetést, 1995-ben Karinthy-gyűrűt kapott. 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve MSZOSZ-díjjal tüntették ki. 1997-ben az országos Színházi Fesztivál különdíját nyerte. 2003 óta a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2004-ben megkapta az Osztrák Művészeti Szövetség diplomáját, illetve a Déri János-díjat. 2007-ben Kossuth-díjjal ismerték el színházi és filmes munkásságát. Ugyanebben az évben elnyerte a Páger Antal-díjat is. 2010-ben Pro Urbe Budapest-díjjal tüntették ki. 2011-ben a Vidor Fesztiválon Életműdíjat kapott. 2012-ben Harsányi Zsolt-emlékdíjban részesült.

 (forrás: vigszinhaz.hu, Wikipédia)

A következő képen a Kar II. számú épületének bejárata látható.

A bejárat két oldalán egy-egy márványtábla látható. Az egyiken az intézmény megnevezését olvashatjuk:

A másik márványtábla pedig az épület történetébe enged bepillantást.

Ez itt Gonda Viktória blogja, melyet az Informatika beadandó feladatként hozott létre.